Stressz
A stressz eredetileg a szervezetnek az ingerekre adott nem specifikus válaszát jelölő orvosi szakkifejezés volt. Mai értelemben azonban jelentése nagyjából " folyamatos feszültség" vagy "tartós idegesség", mely rendszerint egy vagy több állandó negatív ingerre adott tartós válasz reakció a szervezet részéről. A tartósan fennálló stressz akár komoly egészségkárosodást is eredményezhet, mivel gyengíti a szervezet ellenállóképességét.
A stressz leginkább a nőket érinti, mivel természetükből adódóan többet rágódnak a problémákon, mialatt törekednek az anya, feleség és munkahelyi szerepekben való tökéletes helytállásra.
Kiváltó okok
Sok esemény okozhat stresszt. Néhány közülük nagyszámú embert érint – ilyenek a háborúk, a nukleáris balesetek és a földrengések, vagy akár a felgyorsult életvitellel kapcsolatos mindennapi események (például tömegközlekedés, munkavégzés). Más típusúak az egyén életének nagyobb fordulatai: költözés, állásváltoztatás, házasság, (komoly) betegség.
A stresszkeltő események a következő kategóriák egyikébe tartoznak: az emberi tapasztalat szokásos határain kívül eső traumatikus események, befolyásolhatatlan események, bejósolhatatlan események, az események, amelyek kihívást jelentenek képességeinknek és énképünknek.
- Traumatikus események – Természeti katasztrófák, ember által okozott katasztrófák (háború), fizikai támadások. A túlélők először kábultak, teljesen kiürültek, ezt követően passzívak és a harmadik szakaszban szorongani kezdenek.
- Befolyásolhatóság – Ilyen egy személy halála, az elbocsátás és a súlyos betegség. Annak észlelése, hogy egy esemény mennyire befolyásolható-e a személy által, és ezt hogyan éli meg.
- Bejósolhatóság – Egy stresszkeltő esemény bekövetkezésének előrejelzése akkor is csökkenti a stressz súlyosságát, ha a személy nem képes ezt befolyásolni.
- Próbatételek – Például a vizsgák az iskolában.
- Belső konfliktusok – A stresszt belső folyamatok is kiválthatják. A legáthatóbb és legnehezebben megoldható konfliktus a következő motívumok között fordul elő.
- Függetlenség vagy függőség – szeretnénk, ha valaki gondoskodna rólunk és megoldaná problémáinkat. A saját lábunkon való megállás az érettség jele.
- Intim kapcsolat vagy magány – Párkapcsolati problémák, vagy épp a párkapcsolat hiánya miatt kialakuló belső feszültség
- Együttműködés vagy versengés – A közösségből való kitűnés vagy a közösségbe való beilleszkedés vágyának be nem teljesülése
- Az impulzusok kifejezése vagy az etikai normák betartása – Az elfojtott érzelmek, gondolatok, vágyak okozta belső feszültség
Típusai
Hirtelen
Hirtelen előállt stresszhelyzetben rendszerint ezek közül legalább kettő egyszerre figyelhető meg
- Ijedtség, rémület
- Szomorúság, izgatottság
- Étvágytalanság
- Immunrendszer gátlása
- Fokozott anyagcsere és a test zsírkészletének használata.
Tartós
Hosszabb ideig fennálló tartós stressz hatására kialakulhat
- Tartósan rossz közérzet
- Szorongás
- Pánikrohamok, esetleg pánikbetegség
- Depresszió, Ingerlékenység
- Soványság, elhízás
- Csökkent ellenállóképesség
- Menstruáció megszűnése
- Hajhullás
Mi történik, amikor stressz éri szervezetünket?
A stressz két fajtája ismeretes. A „pozitív stressz” a különböző vészhelyzetek elhárításában segít. A pozitív stressz serkentően hat, elmúltával a szervezet rövid időn belül normális szintre áll vissza. Így például egy támadás során a vérellátás fokozódik az izmainkban a stressz-hormonok hatására, így segítve a menekülést.
A „negatív stressz” a lelki folyamatokon alapszik, leginkább egy élethelyzet idézheti elő. Különféle érzelmi és testi tünetek kialakulásához vezethetnek a hatások, ilyen tünet lehet a kézremegés vagy a verejtékezés. Negatív stresszt válthat ki egy családi veszekedés, vagy akár a sorban állás is.
Vészhelyzetben fokozódik az ún. stresszhormonok, azaz az adrenalin, valamint a noradrenalin termelése. A megemelkedett stresszhormon szintje mozgósítja szervezetünket: emelkedik a vérnyomás, szaporább lesz a szívverés, összehúzódik gyomrunk és bőrünk erei, csökkentve az oda jutó vér mennyiségét, biztosítva ezzel a szív növekvő terheléséhez szükséges energiát.
Az adrenalin és noradrenalin mellett egy szteroid hormon, a kortizol termelése is fokozódik, melynek következtében a szervezet raktáraiból zsír és cukor szabadul fel, ami az agy és az izomzat fokozott terheléséhez biztosít energiát.
A stressznek három szakasza van:
- A vészhelyzet: fokozott állapotba juttatja a szervezetet.
- Az ellenállás: testünket megoldásra mozgósítja.
- A kimerülés: már nem képes a nyugalmi egyensúly visszaállni, ezért a fokozott készültség állapot lesz jelen.
A stresszre adott reakciók
A stresszkeltő szituációk érzelmi válaszokat eredményeznek. Ide tartozik:
- Szorongás – ezalatt értjük a félelem, feszültség és a rossz előérzetet. Ha az ember olyan eseményen megy keresztül, melyek meghaladják az emberi szenvedés normális terjedelmét, akkor poszttraumás stresszbetegségről beszélünk. Legfőbb tünetei: süketség a világra, alvászavarok, a trauma újraéledése az álmokban.
- Harag és agresszió – a harag agresszióhoz vezet. A gyerekek gyakran dühösek lesznek és agresszív viselkedést mutatnak, amikor frusztrációt élnek át. A frusztráció-agresszió hipotézis szerint egy személy erőfeszítését egy cél elérésében megakadályozzák, agresszív hajtóerő keletkezik, amely a személy viselkedését a frusztrációt okozó tárgy vagy személy megkárosítására motiválja.
- Fásultság és depresszió
Kognitív károsodások – Stressz által kiváltott érzelmi reakción túl gyakran mutatnak kognitív károsodást is. A magas emocionális arousal zavarhatja az információfeldolgozást. A stressz hatására fellépő kognitív károsodások azt eredményezik, hogy az emberek mereven ragaszkodnak céltalan viselkedésmintáikhoz, mivel képtelenek alternatív mintákat mérlegelni.
Fiziológiai stresszreakció – A stresszortól függetlenül testünk automatikusan felkészül a veszedelemre. A külső inger (például veszélyes állat látványa) hatására adott válaszreakcióhoz a szervezetnek energiára van szüksége, így az izmok glükózfelhasználása, a májnak pedig a glikogénbontása növekszik, míg a glikogenezis mértéke csökken. Növekszik a test anyagcseréje, nő a szívfrekvencia, a vérnyomás. A nyáltermelés és az orrnyálkahártya váladékozása, illetve a bélperisztaltika csökken. A száj kiszárad, endorfinok választódnak ki. E fiziológiai változások többsége két, a hipotalamusz ellenőrzése alatt álló idegi-hormonális rendszer, a szimpatikus idegrendszer és az adrenokortikális rendszer aktivációjából fakad. A szimpatikus idegrendszer ingerli a mellékvesék velőállományát, amely adrenalin és noradrenalin hormonokat választ ki a véráramba. Ezek együttes hatása felelős a felsorolt válaszreakciókért. Ahipotalamusz második funkcióját úgy oldja meg, hogy jelzést küld az infundibulumon keresztül az agyalapi mirigynek ( hipofizis ), hogy az adrenokortikotrop hormont válasszon ki.
A stressz tünetei
Fáradtság és ingerlékenység, gyakori fejfájás, valamint alvászavar. A szervezet nem képes megbirkózni az adott élethelyzettel.
A stressz következményei
- A káros stressz-hatások főként a szív- és érrendszert érintik. A stressz-helyzet stabilizálja a szív munkáját egy magasabb szinten, ami hipertóniát, magas vérnyomást okoz.
- A nagymértékű izzadás a szervezet só- és vízháztartását borítja fel.
- Fekély kialakulása is lehetséges, a tápcsatornától elvett vérmennyiség miatt.
- A kényszeres alkalmazkodás depresszióhoz, alkoholizmushoz, öngyilkossághoz vezethet.
- Gyengül az immunrendszer, fogékonyabbá válik a fertőzésekre.